Többet a bitcoin befektetésről
Információ és jelentkezés Nullát vagy dollármilliókat ér a bitcoin?
Mi az a Bitcoin és mire jó??
A legtöbb embert csak az érdekli a világ első működő kriptopénzével kapcsolatban, hogy éppen hova tart az ára, és hogy meggazdagodhatnak-e vele vagy sem.
Talán sokan nem is gondolnak bele, hogy itt nem egy klasszikus pénzügyi eszközről van szó, amit a jövőben várható pénzáramlások alapján be lehetne árazni. A bitcoin értéke nem egy sima befektetési kérdés, amit ki lehetne számítani, hanem egy mélyen elméleti probléma. Portfolio Prof A kiinduló helyzet ugyanis az, hogy nem egyértelmű, pontosan mi is a bitcoin belső értéke, vagy hogy egyáltalán van-e olyan neki.
Milliárdos befektetőguru: Két ok van, amiért nem szeretem a Bitcoint
Tíz évnyi áremelkedés erősen azt sugallja, hogy valami miatt értékes, csakhogy erről máig nincs egy általánosan elfogadott nézőpont. Amikor a bitcoin, vagy akár más kriptopénzek értékéről gondolkodunk, legalább három egymáshoz kapcsolódó kérdéssel találhatjuk magunkat szembe.
Ezek pedig tömören így tehetők fel: Miért gondoljuk azt, hogy egyáltalán van bármi értéke is? Milyen belső mechanizmus garantálja ezt az értéket? Milyen külső tényezők befolyásolják még az értékét? Jól látszik, hogy több dolgot is tisztáznunk kell az érték témakörében, és ezek egyike sem éppen magától értetődő.
Mit csináljak a Bitcoin-nal 50% zuhanás után?
Emiatt érdemes lehet őket inkább külön-külön vizsgálni, és ezért így teszünk mi is. Ebben az írásban kizárólag az első kérdést járjuk körbe külön cikkekben foglalkozunk majd a további pontokkalvagyis kissé átfogalmazva azt, hogy egyáltalán lehet-e bármiféle értéket tulajdonítani a bitcoinnak.
Ennek a kiderítéséhez viszont az értékelméletek áttekintésével kell kezdenünk. Mitől lesz egyáltalán valami értékes? Az értékek elmélete és az árak alakulása a közgazdaságtudomány legrégebbi problémái közé tartozik. Egészen a A korai elméletek úgy próbálták a jelenséget megragadni, hogy a munkából származtatták az érték kialakulását.
Bitcoin hogyan?
Úgy tartották, hogy a befektetett munka lehet a legfontosabb meghatározója egy jószág értékének. Hiszen logikusan hangzik, hogy minél többet kell valamiért dolgozni, az annál értékesebb kell, hogy legyen. Adam Smith, a közgazdaságtudomány atyja, bár elfogadta a munkaérték-elmélet bizonyos alapvetéseit, azt gondolta, hogy az nem elég az árak pontos magyarázatához.
Így aztán tovább gondolta mindezt, és a költségek például a bérek számbavételével fejlesztette tovább ezt az irányt. Ezt követően a Ebben a többet a bitcoin befektetésről a javak értéke a fogyasztóikon múlik. Nem számít, hogy mennyi munkát fektettek az elkészítésükbe, hanem csak az, hogy mennyi további hasznot nyújt a fogyasztó számára annak a megszerzése.
Ez az elmélet már képes volt feloldani azt a híres ellentmondást, hogy a gyémánt miért értékesebb a víznél. Hiszen a víz az életünk legalapvetőbb hozzávalója, míg a gyémánt lényegében haszontalan - szólt az érvelés. A szubjektív értékelmélet pedig azt mondta, hogy igenis a víz az értékesebb, csak éppen sokkal több van belőle, emiatt pedig egy újabb pohár vizet már alig értékelnek a fogyasztók a nagyon ritka gyémánttal szemben.
A víz tehát hiába nagyon hasznos, ha a gyémánt határhaszna nagyobb. Az ugyanakkor, hogy mennyit ér számunkra plusz egy gyémánt nem attól függ, hogy mennyire nehéz azt kibányászni, vagy hogy milyen belső tulajdonságai vannak, hanem a tulajdonlásához társított személyes ítéletünktől.
A fentiekhez hasonló értékelméleteket némi egyszerűsítéssel élve objektív és szubjektív irányzatokra oszthatjuk. Az objektív szemlélethez kapcsolódik a javak belső értékelmélete, amely szerint vannak olyan tulajdonságok, amik önmagukban egyértelműen értéket képviselnek. A szubjektív irányzat bár ezzel ellentmond, vannak olyan fajtái is, amelyek a kettőt ötvözik. Vagyis azt mondják, hogy egy jószág értéke a tulajdonságai alapján valamennyire objektíven is elemezhető, de összességében az nem elég a teljes képhez és a piacon kialakuló árak megértéséhez.
A közgazdaságtudományban máig megoszlanak az egyes értékelméletekkel kapcsolatos nézetek, ugyanakkor ezek részeként az olyan koncepciók, mint a határhasznosság, vagy éppen a helyettesítési határarány, igen fontos helyet foglaltak el a tudományos főáramban.
Mit tudunk ezek alapján a bitcoin értékéről nyilatkozni? Itt két fontos megállapítást máris tehetünk: egyrészt, hogy mind a munkaérték-elmélet, mind annak a teljes költségelmélettel való kiegészítése szerint van értéke a bitcoinnak.
Mi lehet a célszerű reakció? Pánikszerű eladás? További vásárlás? Elfordulás a monitortól és a hírektől, hogy ne idegesítsenek fel az árfolyamok?
A belső értéket a legtöbb elmélet a gyártási folyamatból és a felmerülő költségekből próbálja megbecsülni, amely elemzés a bitcoin esetében is egyértelműen elvégezhető. Nem biztos, hogy értelmes ez alapján értéket becsülni, de annyi kijelenthető, hogy ilyen megközelítés szerint igenis létezik belső értéke a többet a bitcoin befektetésről.
Index - Gazdaság - Beteszel forintot, hat év múlva kidob 5 milliót, mi az?
A másik fontos észrevételünk, hogy a szubjektív értékelméletből kiindulva is hasonló következtetésre juthatunk. Ebben az esetben az adhat a többet a bitcoin befektetésről értéket, hogy egy gazdasági szereplő azt fontosnak tartja a saját érdekei eléréséhez.
Márpedig ennek egyértelmű megnyilvánulásait láthatjuk ma a kereskedelem igen széles spektrumában az itt mellékes, hogy egyelőre főként a feketepiacon. A neoklasszikus hogyan lehet kriptovalutába fektetni bankszámla nélkül a javak értékét már sokszor csak szimplán a versenyzői piacon kialakult árakkal teszik egyenlővé. Ebben a szemléletben az értékre adott válasz igencsak leegyszerűsödik, hiszen így annyit ér a bitcoin, amennyit a piacon adnak érte.
Ahogy viszont fentebb bemutattuk, az olyan elméletek szerint is lehet értéke a bitcoinnak, ahol nem tesznek egyenlőséget a piaci ár és a jószág gazdasági értéke között.
Összefoglalva tehát, a közgazdaságtudomány egymástól igen különböző értékelméleteinek egyikéből sem következik, hogy a bitcoinnak ne lenne értéke. Ezt a megbélyegzést feltehetően csak azért kapja a közbeszédben olyan gyakran, mert nehezen érthető a működése, kizárólag a virtuális térben létezik és még jelentősen ingadozik is az ára. Csakhogy sem a virtuális formából, sem a bizonytalan árból nem következik, hogy valaminek ne lehetne akár komoly értéke is. Pénz vagy csak értékőrző?
Eddig a bitcoinról úgy beszéltünk, mint egy jószágról, ami a közgazdasági szóhasználatban egy olyan általános dolgot jelent, ami alkalmas az emberi szükségletek kielégítésére.
A kriptovalutába történő befektetés megkezdése nem olyan döntés, amelyet a gyenge szívű emberek valóban szívesen meghoznak. Jelenleg a virtuális valuták jövőjével kapcsolatos ismeretek és információk vegyesek. Egyrészt a támogatók a legjobb befektetésnek tűnnek a pénzpiacokon, míg a kritikusok teljesen hideg vizet öntenek életképességére.
